A css nem töltődött be

Konferencia magyarországi logisztikai szakemberek részére

Az automatizálás egészséges mértéke az intralogisztikában

  • Milyen mértékben lehet az emberierőforrás-hiányra megoldás a robotizálás
  • A hatékonyság növelésének irányai
  • Okos eszközök, „smart” megoldások – buta felhasználás

2018. február 27., 9:30 – 16:00, Akvárium Klub – 1051 Budapest, Erzsébet tér 12.

Részvételi díj:

39.000 Ft + áfa
Kedvezményes díj:

Csoportos jelentkezés: ha egy cégtől többen jelentkeznek, a díj:
34.000 Ft + áfa/fő

 

 

Jelentkezés

Médiapartner

Támogatók

Program

A konferenciát olyan szakembereknek ajánljuk, akik az intralogisztika hatékonyságának növelése érdekében szeretnék bővíteni ismereteiket.

A konferencia előadói magyar logisztikai szakemberek.

Délelőtti program

Előadás

Előadó

09:00 – 09:30 – Érkezés, regisztráció
09:30 – Beköszöntő
09:35 – Milyen mértékig értelmes automatizálni? Simon Géza Zoltán, Logi-Kom Kft., ügyvezető
10:05 – Erősödő gazdasági kapcsolatok Kínával, és az ebből eredő logisztikai kihívások Lakatos Csaba, Amphenol ICC, európai sales manager
10:40 – 11:10 – Kávészünet
11:10 – Személyes teljesítménymutatók Kovácshegyi Betti, Cargill Takarmány Zrt., Supply Chain Manager
11:30 – Vonatozni jó, de nehéz – Milyen szoftveres támogatást igényel egy komplex vonatos anyagkiszolgálási rendszer? Simon Géza Zoltán, Logi-Kom Kft., ügyvezető
12:00 – Termelési terület felszabadítása logisztikai reengineeringgel Pauer Tibor, Harman Becker Akusztika, gyárigazgató
12:25 – A művészet logisztikája. A logisztika: művészet Józsa Anka, Magyar Állami Operaház, beruházó építész

Rövid bemutatók az előadások között

Kung-fu bemutató
Operarészlet
Drónbemutató
Vonatos anyagmozgató rendszer
3D nyomtatás
Optotargoncás rendszer

Ebéd

Délutáni program

Szekcióülések, amelyeken a résztvevők kisebb csoportokban vitatnak meg különböző témákat szakmai moderátor közreműködésével
13:50 – 14:50 – A termelés és a logisztika kapcsolata, avagy partner-e a termelés a logisztikai feladatokban? Buktatók: a logisztika jó, de magára marad Moderátor: Németh Gábor, minőségügyi szakértő
13:50 – 14:50 – Rögös út vezet a lean működés eléréséhez. Példák, buktatók, sikerek a logisztikai revízió megvalósításában Moderátor: Varga Zoltán, Tungsram-Schréder Zrt., operációs igazgató
13:50 – 14:50 – Előbb technológiai terv, azután épülettervezés – avagy a technológiai tervezés helye a zöldmezős beruházások esetében, a logisztikai folyamatok tervezésében Moderátor: Dobó Zoltán, Nisio Group Hungary Kft., ügyvezető

Előadások

15:10 – Önvezet vagy megvezetik? Bérces Pál, QLM Logistics Solutions, ügyvezető igazgató
15:20 – 16:00 – Záróelőadás – Lehetséges válaszok a konferencia kérdéseire Simon Géza Zoltán, Logi-Kom Kft., ügyvezető

Megközelítés, parkolás

Erzsébet Parkolóház: http://www.erzsebet-parkolo.hu
Paulay Garázs: Paulay Ede utca 3.
Bazilika Garázs, Sas utca: http://www.bazilikagarazs.hu

Publikációk

  • Menjen minden magától?

    Automatizálás az intralogisztikában

    Az intralogisztikai beruházások tervezésénél jelentősen befolyásolja a megtérülést az automatizálás mértéke.

    tovább

    Az újra élénkülő európai gazdaság, az e-kereskedelem arányának növekedése, a magyarországi gyártóbázisok számának emelkedése csak néhány tényező azok közül, amelyek új lendületet adhatnak a hazai intralogisztikai vállalkozásoknak. Igen szemléletes példa a távol-keleti vállalatok gyártó telephelyeinek Magyarországra költözése: olyan termékek, amelyek korábban konténerhajókon özönlöttek Európába, és főleg a szállítási logisztikának adtak munkát, ma már itt készülnek, és ez a folyamat jóval több téren kínál lehetőséget a hazai szakembereknek. Az intralogisztika, a termelési logisztika tipikusan ilyen terület.

    Automatizálás versus megtérülés

    Kedvezőek a beruházási feltételek is, a korábbi évekhez képest a vállalatok saját forrásai és a külső források is könnyebben elérhetők. A beruházási hangulat javulását jól érzékelteti az IHS Markit eurózónában mért gyártási beszerzésimenedzser-indexe (PMI), amely 2017-ben szinte folyamatosan nőve decemberre a 60,6-os értéket érte el.


    Azonban a források és a munkalehetőségek bősége elfedheti a beruházások megtérülési követelményeit, és ez különösen igaz az intralogisztikai beruházások tervezésére, azon belül is az automatizálás irányába mutató megoldásokra. A téma kiemelését sok minden indokolja: rendkívül látványos újdonságok jelentek meg az utóbbi években, és új meg új csodák kopogtatnak az ajtón. Már láthatunk működés közben szalagpályás anyagáramoltató rendszereket, vezető nélküli targoncákat, és bevetésre készen állnak az intralogisztikában hasznosítható drónrendszerek, de a kiterjesztett valóságról is egyre többet olvashatunk.

    Kulcskérdés a rendszerszintű gondolkodás

    Kétségtelen, hogy a digitalizálási és automatizálási trendek fő víziója a hatékonyság növelése, de arról sem szabad elfeledkezni, hogy a leglátványosabb újdonságok olyan megoldások, amelyek a logisztikai munka egy-egy elemére vonatkoznak, és amelyeket még be kell illeszteni logisztikai rendszerekbe. És itt már kiderülhet, hogy egy adott logisztikai rendszerbe éppen nem illik bele valamelyik modern csoda. Az intralogisztikai rendszereket nagy mértékben meghatározza többek között az, hogy az ellátási lánc mely pontján foglalnak helyet, és milyen erőforrások állnak a rendelkezésére. Ezeket figyelembe véve a tervezésnél kibukhat, hogy valamelyik új megoldás műszakilag nem alkalmazható, de az is, hogy műszakilag alkalmazható ugyan, azonban a megtérülési számítások azt mutatják, hogy nem érdemes költeni rájuk.

    Itt meg kell jegyezni, hogy nemcsak az elkülönült elemek (önvezető járművek, szalagos rendszerek, drónok stb.), hanem a rendszerek egészét vizsgáló, a vezetői szempontokat (így például hatékonyság, megtérülés) rendszerszinten figyelembe vevő módszerek is fejlődnek, még ha ezek nem is kerülnek úgy reflektorfénybe, mint egy kódleolvasó raktári drón. A logisztikai tervezéssel foglalkozó cégek és szakemberek követik e módszerek és szoftverek fejlődését, így a hazai cégek számára is elérhető az a tudás és innováció, amely ezen a területen halmozódott fel.

    Az intralogisztikai beruházások – a zöldmezős beruházásoktól a folyamatok újratervezéséig – egyik fő kérdése, ahogy azt már említettük, a rendelkezésre álló új fejlesztések beillesztése. Egy prosperáló, új piacok felé nyitó vállalat természetszerűleg az automatizálás minél nagyobb fokára törekszik, és ez így is van rendjén. Ez nemcsak a lenyűgöző eszközök iránti vonzalomból adódik, hanem abból a sok esetben helyes beruházói megközelítésből is, hogy a legújabb, legfejlettebb lehetőségek alkalmazásával elkerülhető a későbbi pótlólagos beruházás, ami valószínűleg extra költségekkel jár. De a rendszerszintű szakértői számítások kimutathatják, hogy valamely adott elem egyszerűen nem éri meg. Például nem megy át rajta a megtérüléshez elegendő munkafolyamat, vagy olyan pótlólagos ráfordításokkal illeszthető bele csak a rendszerbe, amelyek szintén rontják a megtérülési rátát.

    Presztízsberuházás vagy tudatos fejlesztés?

    Az automatizálás egészséges mértékét csak tudatos, rendszerszintű vizsgálatokkal lehet megállapítani. Az a törekvés, hogy egy gyár vagy egy összeszerelő csarnok legyen a lehető legnagyobb mértékben automatizált, sokkal inkább a presztízsberuházások jegyeit viseli magán, mintsem a modern, tudatos üzemekéit.

    A meggondolatlan fejlesztések már a tervezési fázisban is kimutathatók: például egy túlzott automatizálást magába foglaló gyártócsarnok tervei olyan szükséges ráfordításokat mutatnak ki, amelyeket az adott vállalat felsővezetése dob vissza. Ez még mindig jobb eset, mintha működés közben, a veszteségeken keresztül derülne ki, hogy indokolatlan mértékben automatizált a rendszer, de az újratervezés és a termelés halasztása miatt így is komoly veszteségeket kell elkönyvelni.

    A helyes megközelítésben a logisztikai rendszerek tervezője úgy készíti el a technológiai terveket, hogy jól ismeri a legújabb műszaki vívmányokat, ugyanakkor az üzleti-szakmai szempontok elsődlegességét tartja szem előtt. Sok esetben ezt úgy éli meg a beruházó, hogy a tervezők visszafogják az ő modern elképzeléseit, pedig éppen az ellenkezője történik: az igazán modern szemlélet azt jelenti, ha a maga a rendszerszintű tervezés is igazán korszerű.

    A cikk megjelent a gyartastrend.hu oldalon

  • Intralogisztika

    Erősödő ázsiai relációk – intralogisztikai kihívások

    Az ázsiai régió országaival örvendetesen erősödő gazdasági kapcsolataink a szigorúan szakmai feladatokon túl az értékláncban elfoglalható hely és a munkakultúra szempontjából is kihívást jelentenek az intralogisztikában érdekelt magyar vállalkozásoknak.

    tovább

    A magyar vállalkozások és szakemberek sokáig jellemzően úgy vettek részt az európai-ázsiai termelési együttműködésekben, hogy egy európai vagy észak-amerikai székhelyű (és kultúrájú) nemzetközi vállalat ázsiai terjeszkedéséből adódó feladatokat látták el. Például egy olyan nyugat-európai gyártó, amely jelentős ázsiai termelési bázissal rendelkezik, és kelet-közép-európai logisztikai központokat vagy összeszerelő üzemeket üzemeltet, számos magyar vállalkozásnak és szakembernek ad munkát. Az ilyen jellegű együttműködésben mindennapos az ázsiai partnerekkel való kommunikáció, de valójában a munkakultúrát az európai partner határozza meg – és ugyancsak a nemzetközi vállalattól függ, hogy milyen beszállítói lehetőségek adódnak.

    Más a helyzet akkor, amikor egy Európa felé terjeszkedő ázsiai vállalat létesít logisztikai vagy termelőbázist Magyarországon. Ilyenkor már valóban érvényesülnek azok a sajátosságok, amelyek felismerése és – a racionális keretek közötti – adaptációja alapvetően meghatározhatja egy magyar vállalkozás számára az együttműködés életképességét.

    Nemcsak termékek, értékláncok is megjelennek

    Az ázsiai régió növekedési üteme gazdaságtörténeti szempontból is rendkívülinek mondható, és már régen nem az jellemzi például a kínai gazdaság fejlődését, hogy az elmaradott mezőgazdasági területek lakosságát nagy számban vonják be az ipari termelésbe. Ázsiai cégek vezető szerepet töltenek be számos, a legmodernebb termelési feltételeket (és kitűnően képzett szakembereket) feltételező iparágban, és az európai és észak-amerikai piacnak meg kell tanulnia azt, hogy a Kínából, Dél-Koreából érkező áruk a minőségre érzékeny piacaikon is megjelennek. Az olyan megállapítások pedig, mint hogy igazi autók csak Európában vagy az Egyesült Államokban készülnek, a valóság leírásából fokozatosan téveszmékké alakulnak át.

    Mindez azt is jelenti, hogy az ázsiai vállalkozások nemcsak a termékeikkel jelennek meg, hanem teljes értékláncokat építenek ki a termelési központjaiktól a piacokig, így az európai fogyasztókig is. Ehhez minden forrásuk megvan: az ázsiai vállalkozások beruházási képességeit rendkívüli mértékben támogatják állami programok (például az Új Selyem Út program). Az Európa felé terjeszkedő ázsiai vállalkozások számára Magyarország piac is, és a nyugat-európai piacok felé vezető úton állomás is egyben. Ez az összetettség a legkülönbözőbb jellegű hazai logisztikai szolgáltatóknak adhat lehetőséget a késztermék szállításától a raktározáson át az összeszerelő csarnokok kínálta feladatokig – legalábbis elvileg.

    Az ázsiai vállalkozásokra ugyanis jellemző az, hogy nagy arányban alkalmaznak saját országukból érkező alvállalkozókat. A helyi vállalkozásoknak meg kell találniuk azokat a réseket, amelyeket betölthetnek az ázsiai értékláncokban, és ezek a lehetőségek az esetek többségében abból adódnak, hogy valamely munkafázist fizikailag nem tudnak Ázsiából idetelepíteni. Ez lehet például egy összeszerelő üzemben a fogyasztói igényekhez való végső igazítás (konzumálás) vagy egy raktárrendszer kiépítése.

    Az értékláncba bekerülő beszállítók kiválasztásáról jellemzően az ázsiai központokban döntenek, és ez nem csak Magyarországon igaz a magyar beszállítókra, hanem például Lengyelországban is a lengyel beszállítókra. És minden helyi beszállítóra Európa bármely piacán. Ez jól mutatja azt, hogy ambiciózus, önbizalomhiányban nem szenvedő, határozott jövőképpel rendelkező, a saját kultúrájukra igen büszke vállalatokról van szó. A beszállítóiknak nagy mértékben kell igazodniuk ehhez a kultúrához.

    Lehetőség helyi beszállítóknak

    De ennek a kultúrának fontos eleme a racionalitás is, ezért számos lehetőség adódik az ázsiai központoktól távoli piacokon a helyi beszállítók számára. A földrajzi távolság felértékeli a helyi piac ismeretét és a helyi szakemberekkel való kapcsolatokat. De nem szabad elfeledkezni arról, hogy egy igen gyorsan formálódó kapcsolatrendszerről van szó. Az Új Selyem Út most kap lendületet Európában, és az uniós jogszabályok meglehetősen gyors változásai mind azt eredményezik, hogy a magyar és az ázsiai vállalkozások kapcsolatainak feltételrendszere is változékony. Éppen ezért jól meg kell fontolni, hogy mire építi egy magyar vállalkozás az ázsiai cégekkel való együttműködését. Egy kedvezőnek tűnő, de ideiglenes feltétel – például a keleti határainkon túlról származó olcsó munkaerő – nem lehet az alapja egy hosszabb távú együttműködésnek, mert egy jogszabály változása mindent felboríthat. De a szaktudás, a piaccal és a szakmai közösséggel való élő kapcsolat már stabilabb, a megrendelő által is jobban becsült értékek, amelyekre egy komolyabb beruházást igénylő együttműködés is alapulhat.

    Vezető gazdasági szakemberek szerint a következő években vagy akár évtizedekben is igen nagy mennyiségű tőke mozdul meg az európai-ázsiai gazdasági kapcsolatok fejlődése eredményeképp. Ebből egész egyszerűen nem szabad kimaradni. De nagyon meg kell fontolni, hogy mely területeket céloznak meg a helyi vállalkozások, és felértékelődnek azok az információk, amelyek az ázsiai értékláncokkal való együttműködésben hasznosak lehetnek. Ezek az információk pedig a vállalkozási szférában vannak, itt gyarapodnak – éppen ezért különösen fontos, hogy a magyar beszállítók átadják egymásnak a tapasztalataikat, fórumokat teremtsenek az információcserére, és egymással való együttműködéssel is növeljék a saját esélyeiket arra, hogy jó helyet foglaljanak el a kontinenseket átívelő értékláncokban.

    A cikk megjelent a gyartastrend.hu oldalon